Látványosságok Vilniusban

Ha egy vetélkedőben feltennék a kérdést, hogy hol található Európa legnagyobb barokk óvárosa, akkor sokan Rómát vagy más várost jelölnének meg. A helyes megfejtés: Vilnius. Óvárosa 1994-től az UNESCO-világörökség része. Emellett a csaknem két négyzetkilométeres területen bebarangolható óváros egy sajátos rekorddal is büszkélkedhet: ilyen kis területen itt van a világ legtöbb temploma, összesen huszonhárom.

A város alapításától fogva itt élő litván nép, valamint a későbbiekben megtelepülő lengyel, zsidó, orosz, fehérorosz és német lakosok kultúráját tükrözi a mai óváros. Ennek a sokszínűségnek és gazdagságnak a hatására hasonlították már a várost Rómához, Athénhoz, Jeruzsálemhez és legújabban Prágához. Vilnius magyar történelmi emlékeket is őriz. Jagelló lengyel király és litván fejedelem Nagy Lajos királyunk lányát, a később szentté avatott Hedviget vette feleségül. Az 1387-ben építtetett vilniusi Szent Szaniszló-székesegyház mellett lévő templom Szent László magyar király tiszteletére lett felszentelve. A Vilniusi Egyetemet 1579-ben Báthory István erdélyi fejedelem alapította, akit lengyel királyként és litván nagyfejedelemként is tiszteltek. A város központjában található egyik "hegyet" pedig Bekes Gáspárról, Báthory hadvezéréről nevezték el, őt magát e helyen is temették el.

Az óváros gerincét képező várutcán és az abból kiinduló kanyargó kis utcácskák mentén sok-sok gótikus, reneszánsz, barokk és klasszicista stílusban épült műemléket találhatunk. Vilnius szívében emelkedik az európai klasszicizmus egyik legszebb alkotása, az érseki székesegyház, a gazdagon díszített barokk Szent Kázmér-kápolnával. A nemzeti hagyományok tiszteletének egyik litván jelképe a katedrális mellett található Várpalota tégláról téglára való újjáépítése. A reneszánsz királyi és fejedelmi palotát ugyanis az orosz cári hatalom a XIX. század elején földig romboltatta. A nemzeti szentély fölé magaslik a város két jelképe, a Gediminas-torony és az annak szomszédságában található Három Kereszt-emlékmű. Utóbbi amolyan helyi "Gellért-hegy", mely a litvánok megkeresztelkedésekor keresztre feszített térítőknek állít emléket.

Az óváros ékessége a Vilniusi Egyetem épületegyüttese is, mely tizenkét egymásba nyíló belső udvart fog közre, s mellette áll az elnöki palota. Itt tanult a híres lengyel költő, Adam Mickiewicz, az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett - tiszteletbeli litván - Czeslaw Milosz, és az egyik leghíresebb kortárs litván író, Tomas Venclova is.

A Székesegyház térről tízperces sétával elérhető a Szent Péter és Pál-templom. A szentély hófehér belső terei szemkápráztatóan gyönyörűek. A több mint kétezer (!) stukkó magával ragadóan harmonikus teret alkot. A Városfal utcánál áll az újjáéledő zsidó közösség egyetlen megmaradt zsinagógája, a városban a náci és szovjet rombolásokat megelőzően 105 zsinagóga és imaház működött. Vilnius a második világháborúig az európai jiddis kultúra egyik központja volt.

Az óváros legszebb nemesi és polgári házai a Vár, a Domonkos, a Szent János, az Üvegöntők és a Német utca mentén találhatók. Ezeket az utcákat járva számos kiváló - az otthoni árakhoz képest olcsónak számító - éttermet és szálláslehetőséget találhatunk. A szellemi kikapcsolódást tucatnyi múzeum, galéria, színház, opera és koncertterem is szolgálja, és számos népművészeti vásárt, zenei fesztivált szerveznek a litván fővárosban. A régi és új fényben tündöklő kulturális és építészeti örökség megkoronázásaként Vilnius 2009-ben Európa kulturális fővárosa lesz.

A helyiek barátságosak, szívesen látják az ideérkező látogatókat. A litván és az orosz mellett sokan legalább "konyhai" szinten beszélnek, illetve értenek angolul (főleg a 30 év alatti korosztály).

A megfáradt utazókat Vilnius-szerte jobbnál jobb éttermek és szálláshelyek várják. A árak a hazaiaknál 10-25 százalékkal alacsonyabbak. Az éttermekben a legtöbb étlap a litván mellett angol fordításban is íródik.